II. metaph., burdensome, grievous, ἅπαντ᾽ ἐπαχθῆ (so Stanley for ἐπράχθη) A.Pr.49; “εἰ μὴ ἐπαχθές ἐστιν εἰπεῖν” Pl.Phd.87a; ἐπαινεῖν ἐπαχθέστερόν [ἐστι] Id.Lg.688d; ἵνα μηδὲν ἐπαχθὲς λέγω not to say anything offensive, D.18.10; “ἐπαχθεῖς αἱ ὑπερβολαί” Arist.EN1127b8: Sup. “-έστατος, θάνατος” Phalar. Ep.1; “κακά” Ph.2.402; “τὸ ἐ. τῶν λόγων” invidiousness, offence, Pl. Euthd.303e; τὸ ἐ. [τῆς σοφιστικῆς τέχνης] Id.Prt.316d. Adv. -θῶς, ἐνέγκαι, = Lat. aegre ferre, D.H.Th.41.
ἐπαχθ-ής , ές, (ἄχθος)