A.“νόημα” 105.3): (νοέω):—that which is perceived, perception, thought, “τῶν νέες ὠκεῖαι, ὡς εἰ πτερὸν ἠὲ νόημα” Od.7.36 (cf. “ὀξύτερον νοήματος” Lib.Or.59.148; ἅμα νοήματι 'in the twinkling of an eye', Epicur.Ep.1p.11U.: hence ἡ ἅμα ν. περίοδος lightning survey, ib.p.32 U., cf. Phld.Mort.37, Plu.Alex.35); “ν. φρενός” Ar.Nu.704 (lyr.).
2. thought, purpose, idea, design, “τοιοῦτον ἐνὶ στήθεσσι νόημα” Od.13.330; “Ζεὺς . . ἐνὶ φρεσὶν ὧδε νόημα ποίησ᾽” 14.273; “νοήματα . . ἐκτελέει” Il.10.104, cf. Alc.77, Pi.P.6.29; “σοφώτατα νοήματα” Id.O.7.72; “οὐκ οἶδ᾽ ὄττι θέω: δίχα μοι τὰ ν.” Sapph.36; “ἐκτὸς τῶν ἐωθότων ν. στῆσαί τινα” Hdt.3.80; “τὸ μὲν ν. τῆς θεοῦ, τὸ δὲ κλέμμ᾽ ἐμόν” Ar. Eq.1203, cf. Nu.743.
3. in Philos., thought, concept, opp. sensation, sense-presentation, Parm.8.34, etc.; “φύσει διῄρηται τά τε ν. καὶ τὰ αἰσθήματα” Arist.Fr.87; “σύνθεσίς τις νοημάτων” Id.de An.430a28; discursive thinking, as the function of διάνοια, Herm. ap. Stob.2.8.31.
4. Rhet., thought as expressed in literary form, D.H. Amm.2.24, Longin.12.1.