A.“θάψω” Is.8.21:—Pass., fut. “τα^φήσομαι” E.Alc.632, Lys. 13.45, also “τεθάψομαι” S.Aj.577, 1141, E.IT1464: aor. 1 “ἐθάφθην” Simon.167 (cj.), Hdt.2.81,7.228; more freq.aor. 2 ἐτάφην [α^] Id.3.10, 55, and alwaysin Att., as Ar.Pl.556; part. “ἐν-θαφείς” CIG2839 (Aphrodisias): pf. τέθαμμαι, Ion.3pl. τετάφαται v.l. τεθάφαται Hdt.6.103; imper. “τεθάφθω” Luc.DMar.9.1; inf. “τεθάφθαι” A.Ch.366 (lyr., prob.l.), Lycurg.113: plpf. Pass. “ἐτέθαπτο” Od.11.52, Hdt.1.113:—honour with funeral rites, “ὅτε μιν θάπτωσιν Ἀχαιοί” Il.21.323, cf. Hes.Sc.472; esp. by burial, “οὐ γάρ πω ἐτέθαπτο ὑπὸ χθονός” Od.11.52 (but freq. used later with ref. to cremation, D.S.3.55, App.Hann.35, Philostr.Her. 10.11, etc.; “πυρὶ θάπτειν” Plu.2.286f, Philostr.VS2.20.3); “θάπτειν . . γῆς φίλαις κατασκαφαῖς” A.Th.1013, cf. E.Supp.545 (Pass.); “θ. ἐς χῶρον” Hdt.2.41; “οὗ ἐβούλοντο” Th.8.84; θ. ἐξ οἰκίας to carry out to burial from a house, Is.8.21; καταλείψει μηδὲ ταφῆναι not even his burial expenses, Ar.Pl.556; “τῷ δ᾽ εἶναι μηδὲ ταφῆναι” Id.Ec.592.
θάπτω , fut.