A.“σεῖον” Od.3.486; Ion. σείασκον (ἀνασ-) h.Ap.403 (v.l. ἀνασσείσασκε): fut. “σείσω” LXX Is.10.14, (δια-) Hdt.6.109, (ἐπι-) E.Or.613: aor. “ἔσεισα” S.El.713, Ar.Ach.12, etc.; Ep. “σεῖσα” Il.15.321: pf. σέσεικα (κατα-) Philem.84, (ἐν-) Luc.Merc.Cond.30:—Med., aor. ἐσεισάμην (ἀπ-) Thgn.348, Hdt.7.88, Ar.Nu.287, Pl.Grg.484a; Ep. “σείσατο” Il.8.199, “ἐσείσατο” Call.Ap.1, etc.:—Pass., aor. “ἐσείσθην” Hdt.6.98, etc.: pf. “σέσεισμαι” Pi.P.8.94, Ar.Nu.1276:—shake, move to and fro, Hom. (esp. in Il.); ς. ἐγχείας, ἔγχεα, μελίην, shake the poised spear, Il.3.345, 13.135 (Pass.), 22.133, etc.; “αἰγίδα” 15.321; σανίδας ς. shake the door, 9.583; of chariot horses, “σεῖον ζυγὸν ἀμφὶς ἔχοντες” Od.3.486; ς. λόφον, of a warrior, Alc.22, A.Th.385; ἡνίας χεροῖν ς. S.El.713; “χαλινούς” E.IA151 (anap.); ς. χαίτην, etc., Anacr.49, E.Cyc.75 (lyr.), Med.1191; “εὔπτερον δέμας” Id.Ion1204; κάρα ς., as sign of discontent, S.Ant.291; but of one dancing, E.Ba. 185; ἄκρᾳ τῇ οὐρᾷ ς. X.Cyn. 3.4.
2. of earthquakes, which were attributed to Poseidon (cf. Pl.Cra.403a), “ὅστις νομίζει Ποσειδέωνα τὴν γῆν σείειν” Hdt.7.129; without “τὴν γῆν, αὐτοῖς ὁ Ποσειδῶν σείσας ἐμβάλοι οἰκίας” Ar.Ach.511, cf. Lys.1142; βρονταῖς χθόνα ς. Id.Av.1752; “ἔσεισεν ὁ θεός” X.HG4.7.4: also impers., ἔσεισεν there was an earthquake, Th.4.52.
3. metaph., agitate, disturb, “πόλιν” Pi.P.4.272; “τὰ πόλεος . . θεοὶ πολλῷ σάλῳ σείσαντες ὤρθωσαν πάλιν” S.Ant.163; ς. τὴν καρδίαν turn the stomach, Ar.Ach.12; ς. τὴν κεφαλήν cause a concussion of . . , Hp. Prorrh.1.143, v. infr. 11.2:—Pass., “ἐσείσθη τὴν καρδίαν” Philostr.VS2.1.11.
4. in Att., accuse falsely or spitefully, so as to extort hushmoney, blackmail, “ς. καὶ ταράττων” Ar.Eq.840, cf. Telecl.2; “ἔσειον τοὺς παχεῖς καὶ πλουσίους” Ar.Pax639; ἑτέρους τῶν ὑπευθύνων ἔσειε “καὶ ἐσυκοφάντει” Antipho 6.43, cf. BGU428.9 (ii A.D.); so perh. “σείειν κατ᾽ ἀγοράν” Alciphr.3.70 (s. v.l.):—Pass., to be extorted, POxy. 1252r.37 (iii A.D.).
II. Pass., shake, heave, quake, of the earth, “ἐσσείοντο πόδες Ἴδης” Il.20.59; “Δῆλος . . πρῶτα καὶ ὕστατα . . σεισθεῖσα” Hdt.6.98: metaph., to be shaken to its foundation, “τὸ τερπνὸν πιτνεῖ . . σεσεισμένον” Pi.P.8.94; “οἷς . . ἂν σεισθῇ θεόθεν δόμος” S.Ant.584 (lyr.).
2. generally, move to and fro, Il.14.285; “φαεινὴ σείετο πήληξ” 13.805; “κόμαι σείονται” Ar.Lys.1312; ὄρχος σειόμενος φύλλοισι an orchard waving with foliage, Hes.Sc.[299]; ὀδόντων οἱ πλεῦνες ἐσείοντο his teeth were loose, Hdt.6.107; “σεισθῆναι σάλῳ” E.IT46; “τὸν ἐγκέφαλον σεσεῖσθαι” Ar.Nu.1276; “ὁκόσων ἂν σεισθῇ ὁ ἐγκέφαλος” Hp.Aph.7.58; “σείεσθαι τὴν ὄψιν” Thphr.Vert.8.
III. Med., shake something of one's own, from oneself, etc., “σεισαμένας πτερὰ ματρός” Theoc.13.13; “ς. γυίων ἄπο νήχυτον ἅλμην” A.R.4.1367; “ς. πλοκαμῖδας” AP5.272 (Agath.).