A.“χώετο” Il.21.306: fut. χώσομαι, 3sg. χώσεται, Lyc.362: aor. ἐχωσάμην, v. infr.: Ep. aor. subj. “χώσεται” Il.1.80:—Ep. Verb, to be angry, freq. in Hom. (esp. Il.), 21.519, al., Hes.Th.533: with the addition of “θυμόν” Il.16.616; “κῆρ” 1.44; “κηρόθι” Od.5.284; “φρεσὶν ᾗσι” Il.19.127; “χ. θυμῷ” h.Cer.330; “χ. φρένας ἀμφί” Hes.Th.554.—Construction:
2. c. gen. pers. vel rei, χωόμενον κατὰ θυμὸν . . γυναικός about or because of her, ib.429, cf. 2.689; “χώσατο δ᾽ αἰνῶς ἀμφότερον νίκης τε καὶ ἔγχεος” 13.165, etc.