A.“ἀφαμαρτήσαντος” Orph.A.643; Ep. aor. “ἀπήμβροτεν” Il.15.521, 16.466,477, Pancrat.Oxy.1085.7:—miss one's mark, c. gen., “καὶ τοῦ μέν ῥ᾽ ἀφάμαρτεν” Il.8.119, etc.; “θηρός” Pancrat. l.c.: also in Prose, X.HG6.1.15, D.14.13.
ἀφα^μαρτάνω , aor. part.