A.longing, yearning, regret (for something absent or lost, cf. Pl.Cra.420a), mostly c. gen. obj., “ἡνιόχοιο π.” Il.17.439; “ἀλλά μ᾽ Ὀδυσσῆος πόθος αἴνυται” Od.14.144; “γλυκὺν π. Ἀργοῦς” Pi.P.4.184; “ἀνδρῶν πόθῳ” A.Pers.133(lyr.), cf. Ag.414(lyr.); “τοῦ βίου δ᾽ οὐδεὶς π.” S.El.822; “ἔλαβε [αὐτοὺς] π. . . τῆς πόλιος” Hdt.1.165; “ἀποθανόντος αὐτοῦ π. ἔχειν πάντας” Id.3.67, cf. S.Ph.646, Ar.Ra.66: with a possess. Pron., σὸς π. yearning after thee, Od.11.202, cf. Ar.Pax585; “τὠμῷ π.” S.OT969, cf. OC419: less freq. abs., “τίς ὁ π. αὐτοὺς ἵκετ᾽;” Id.Ph. 601; σὺν πόθῳ γὰρ ἡ χάρις desire to give, Id.OC1106: pl., πότερα πόθοισι; was it by reason of longing? ib.333; “τὰς ἐν τοῖς θρήνοις καὶ π. ἡδονάς” Pl.Phlb.48a.
II. love, desire, Hes.Sc.41 (who never uses ποθή), A.Pr.654, S.Tr.107(lyr.), 368, Men.Sam.279, Theoc.2.143, etc.; “πόθου κέντρα” Pl.Phdr.253e; “τὸν π. τὸν ἐξ ἐμοῦ” S.Tr.631: generally, desire, πόθῳ θανεῖν (i.e. τοῦ θανεῖν) E.Andr.824; “π. γυναικός” Ar.Ra. 55.