πρότερος (comp. to πρό): fore, former;
πόδες, Od.
19.228; usually of time, (οἱ)
πρότεροι, ‘men of former
time,’ Il. 4.308
; τῇ προτέρῃ (sc. ἡμέρῃ), Od. 16.50
; γενέῃ, ‘elder,’
Il. 15.166.