A.“Πάονι” IG5(2).556 (Melpea, vi B. C.)), ὁ, Pan, “Πᾶνα δέ μιν καλέεσκον, ὅτι φρένα πᾶσιν ἔτερψεν” h.Hom. 19.47, cf. 5, Hdt.2.145, 6.105, etc.; “ὦ Πὰν Ἀρκαδίας μεδέων” Pi.Fr.95, cf. Theoc.1.123, etc.; “Π. κεροβάτας” Ar.Ra.230 (lyr.): pl. “Πᾶνες” Id.Ec. 1069, Theoc.4.63, D.S. 1.88; dat. pl. “Πᾶσιν” Id.5.28; Πανὸς γόνος, σπέρμα, in magic, PMag.Par.1.2306, 2996; Πανὸς κέρατα, = γλυκυσίδη, Ps.-Dsc.3.140.
This text is part of:
View text chunked by:
Πάν , gen. Πα_νός, dat. Πα_νί (uncontr.