κλίθητι καὶ πίωμεν: οὐ καὶ σιτίαἦ γὰρ οὐ τούτοις ἔοικε τὰ Μητροδώρου πρὸς τὸν ἀδελφὸν γράφοντος; οὐδὲν δεῖ σῴζειν τοὺς; Ἕλληνας οὐδ᾽ ἐπὶ σοφίᾳ στεφάνων παρ᾽ αὐτῶν τυγχάνειν, ἀλλ᾽ ἐσθίειν καὶ πίνειν οἶνον, ὦ Τιμόκρατες, [p. 396] ἀβλαβῶς’’
πάρεστιν, ὦ δύστηνε; μὴ σαυτῷ φθόνει.
οἱ δ᾽ εὐθὺς ἠλάλαξαν, ἐν δ᾽ ἐκίρνατο
οἶνος: φέρων δὲ στέφανον ἀμφέθηκέ τις:
ὑμνεῖτο δ᾽ αἰσχρῶς, κλῶνα πρὸς καλὸν δάφνης,
ὁ Φοῖβος οὐ προσῳδά τὴν τ᾽ ἐν αὐλίῳ
νόθον τις ἐξέκλαξε σύγκοιτον φίλην.
Click on a word to bring up parses, dictionary entries, and frequency statistics
‘‘ θόρυβον, ὑπὸ χαρμονῆς καὶ ἀπειροκαλίας τοιαῦτα ποιούντων καὶ φθεγγομένων
This work is licensed under a
Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 United States License.
An XML version of this text is available for download, with the additional restriction that you offer Perseus any modifications you make. Perseus provides credit for all accepted changes, storing new additions in a versioning system.